Tagszervezetünkből Kollár Albin és Kárpáti Zoltánné kapott meghívást a
Gyulafehérvári Református Egyházközségtől. A találkozó apropója egy korábbi
beszélgetésből és felvetésből indult. Dr Gudor Kund Botond – a nagyenyedi
egyházmegye esperese - Kollár Albin dunakeszi címzetes igazgató felvetése
alapján kezdett több éves komoly kutatásba majd szervezésbe, hogy ne merüljenek
a feledés homályába Karácsony Benő író gyulafehérvári életrajzi vonatkozásai, és
emléktábla kerüljön felállításra a szülőház falán, hirdetve az író és a
település örök összetartozását és az utódok felelősségét. A nagyszabású
Karácsony Sándor Emléknapokon Kárpáti Zoltánné képviselte a dunakeszi szervezet
tagjait.
2015. április 17–19. között rendezte meg a Gyulafehérvári Református
Egyházközség a „Karácsony Benő-emléknapok”-at és emléktábla avatást. A
rendezvény széleskörű helyi, erdélyi és magyarországi egyházi, közéleti és
kulturális vonatkozásokat tartalmazott. Az egykori író Gyulafehérváron
született 1888-ban Klärmann Bernátként. Kolozsváron élt és alkotott, mint
Karácsony Benő, s végül Klärmann Bernátként halt meg az auschwitzi
koncentrációs táborban. Első novellái a Gyulafehérvári Hírlapban jelentek meg
1908-09-ben. Trianon után bekapcsolódott az erdélyi magyar írói közösség munkájába,
és 1942-ig rendszeresen részt vett a marosvécsi találkozókon. További regényeit
az Erdélyi Szépmíves Céh jelentette meg. A ’40-es évek elejére darabjait
rendszeresen játszotta a Kolozsvári Színház, novelláit közölte az Erdélyi
Helikon és a budapesti Napkelet, a Napos oldal című regénye meghozta számára az
ismertséget, s ezután sorra jelentek meg könyvei Erdélyben és Magyarországon
is. Boldog, kiegyensúlyozott házasságban élt feleségével, Klärmann Terézzel,
Rizával. Fiuk, Ferenc építészmérnöknek tanult, de festőművésznek készült.
Karácsonynak ügyvédi praxisa biztosította, hogy az írásra ne kenyérkeresetként
kelljen tekintenie. Az írótársak szerették humanizmusáért, humorárért, rábízták
számos közös ügyük intézését. Egyik napról a másikra azzal kellett
szembesülnie, hogy ő, aki Romániában gyanús magyar írónak számított,
Magyarországon gyanús zsidó író lett. Ügyvédi irodáját be kellett zárnia, és
lassacskán írásai sem jelenhettek meg. Posztumusz műve, A megnyugvás ösvényein 1946-ban látott napvilágot. A rendezvény nem
véletlenül esett szinte egybe a holokauszt emléknapjával, hiszen a zsidó
származású magyar író tragikus sorsa máig intő jel. A háromnapos gazdag program
méltó volt a Gyulafehérváron született tehetséges íróhoz, a magyar irodalom
egyik jelentős alakjának emlékéhez. A rendezvények változatosságát és magas
színvonalát igazolták az előadások, filmbemutató, fórumbeszélgetés, diákok
által tartott zenei bemutató és emlékműsor, emléktábla-avatás, templomi
megemlékezés, a városi neológ zsinagóga és az író volt iskolájának
meglátogatása. A vendégek, érdeklődők felkeresték az író iskoláját, a mai Gróf
Majláth Gusztáv Károly Katolikus Líceumot - a házigazda, Korom Imre a líceum
diákjainak lelki gondozó lelkésze volt -, ahova érettségiig járt, valamint a
városi neológ zsinagógát, ahova a származása kötötte. Ezt követően került sor
az előadásokra és a filmvetítésre a református gyülekezeti házban. Dr. Daniel
Dumitran, a Gyulafehérvári Egyetem tanára a gyulafehérvári zsidó közösség - közel
90%-ában magyar anyanyelvű volt a XX. század elején - épített örökségéről
értekezett. A „A korán jött polgár” c.
filmet rendezője, Medgyesi Gabriella (Budapest) mutatta be a vendégeknek. A
pénteki rendezvényeken részt vett Lia Borza, a gyulafehérvári zsidó hitközség
jelenlegi vezetője is. A szombati programok: Kántor Lajos (Korunk, Kolozsvár): Karácsony Benő a magyar irodalomtörténetben;
Dr. Gudor Botond: A gyulafehérvári
zsidóság letelepedése; szemelvények hangzottak el Karácsony Benő
életművéből a Gróf Majláth Károly Gusztáv Líceum diákjai előadásában Dimén
Erika tanárnő szervezésével; Oláh Boglárka zongorán, Oláh Mátyás csellón
komolyzenei műsort adott a templomban, Boros Erzsébet pedig egyházi és
népdalokat énekelt. Délután került sor a parókia utcájában született író
emléktáblájának leleplezésére és megkoszorúzására. Vasárnap istentisztelet zárta
a programsorozatot, melynek végén biztató köszöntőt mondott Nagy Bercel a
Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság főosztályvezető-
helyettese, valamint a Magyar Köztársaság kolozsvári Főkonzulátusa részéről
Korsós Tamás konzul úr.
Forrás: BÉKESSÉG
a Székesfehérvári Református Egyházközség lapja 2015.04.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése