Nagyszerű estét töltöttünk együtt január 24-én, csütörtökön az év első taggyűlésén. Már a gyülekezéskor érezhető volt, hogy komoly emberek nagy elkötelezettséggel és elhatározással érkeztek az éves programhirdető megbeszélésre. Majdnem teljes volt a létszám. Pesti Tominak innen is jobbulást kívánunk. Dr. Nemes András pedig előre jelezte, hogy már Baján tartózkodik, a bácsalmási Rákóczi szobor felállításáért rendezendő jótékonysági koncert előkészületeivel foglalatoskodva.

A beszélgetés rövid bemutatkozással kezdődött, hiszen többen érkeztek közénk tagfelvételi kérelemmel. Örömmel figyeltünk egymásra, hallgattuk a sokszínű beszámolókat. Hiszen van közöttünk orvos professzor, szobrászművész, fafaragó, pedagógus, informatikus, diák és nyugdíjas egyaránt. Vannak, akik a határon túl születtek, vannak akik Rákóczi szülőföldjén nőttek föl, s vannak, akiknek testvérei, unokatestvérei ma is a Felvidéken vagy Erdélyben élnek. Szinte beleborzongok, ha végig gondolom, hogy ez az erő, ha összeadódik, mi mindenre lesz képes, milyen nagyszerű támaszává lehet a határokon túl élő honfitársainknak. Meghatottan és megható szavakkal foglalta össze érzéseit, és a jövőt látó lelkesedéssel ajánlotta fel  saját otthonát egy nagyszabású, közösségteremtő és nagy elméket összehozó rendezvényre prof. Dr. Kisida Elek, a 100-ak Tanácsának tagja. Örömmel beszélt arról, hogy a most formálódó sokszínű társaságban, ha a tehetség, a gondolat és a szándék összeadódik, hatalmas dolgokra lesz képes. Mert a szándék közös, az akarat megvan, s lám most már a tettek mezejére is léptünk.

Számos hozzászólás és javaslat született ezen az estén. Megtörtént az elképzelések időbeosztása, s több program gazdára, szervezőre is talált. Zárásként a vendégek közül 7-en jelezték szándékukat, hogy csatlakozni kívánnak a Rákóczi Szövetséghez. Tagfelvételi kérelmüket a taggyűlés örömmel támogatta.